Kizárásának oka az, hogy a kommunista rendszer létrehozását az Amerikák közötti rendszerrel összeegyeztethetetlennek tartották, mivel ez szétzúzta a kontinens egységét és szolidaritását. Az OAS-országoknak szintén tilos kereskedniük és kereskedniük a szigettel. Ezeket a tilalmakat és szankciókat részben feloldották 1975. augusztus 21Gerald Ford elnök. Kuba továbbra is ki van zárva az OAS-ból, az Egyesült Államok fenntartja az embargóját, de a többi OAS-országnak most szabadságot enged a Kubával folytatott kereskedelemre. Amerikai Államok Szervezete (OAS) | Tények Könyve | Kézikönyvtár. Azóta több állam is kijelentette, hogy Kuba teljes visszailleszkedését támogatja. Ez különösen Mexikó esetében van, amely erre vonatkozó kérelmet nyújtott be 1998. február 4. A 2009. június 3, az Amerikai Államok Szervezete közfelkiáltással elfogadta azt a határozatot, amely semmissé nyilvánította Kuba kizárását az Amerikák közötti rendszerben való részvételből. Lula brazil elnök üdvözölte a döntést, mint "a latin-amerikai nép győzelmét". Kuba azonban nem hajlandó visszatérni a szervezethez.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiábórás: navigáció, keresésAmerikai Államok Szervezete Hivatalos nyelvekangol, spanyol, portugál, franciaFőtitkárJosé Miguel InsulzaAlapító okirat • Aláírás • Hatályba lép1948. április 30. 1951. Amerikai Államok Szervezete Archívum - Biztonságpolitika. december 1. Tagállamok száma35SzékhelyWashington, D. C., USAWebcím Amerikai Államok Szervezete (angolul: Organization of American States; spanyolul: Organización de los Estados Americanos; portugálul: Organização dos Estados Americanos; franciául: Organisation des États Américains), az amerikai államok regionális nemzetközi atalos rövidítése: OAS vagy OEA (magyarul néha AÁSZ). Tartalomjegyzék1 Története2 Célok, feladatok3 Tagállamok4 Szervek és intézmények5 Megjegyzések6 Források7 Külső hivatkozásokTörténeteAz amerikai államok együttműködése az 1820-as évekig nyúlik vissza. Simón Bolívar kezdeményezésére elsőként a gyarmati sorból éppen felszabaduló, közép- és dél-amerikai államok szövetkeztek (La Plata-menti Egyesült Tartományok). 1826-ban hívták össze az első összamerikainak kongresszust Panamában (Nagy-Kolumbia, Mexikó, Peru és az akkor még egy államnak számító Közép-Amerika részvételével).
34. Cikk A Biztonsági Tanács minden viszályt, vagy minden olyan helyzetet, amely a nemzetek között súrlódást okozhat vagy viszályt vonhat maga után, megvizsgálhat annak megállapítása végett, vajon a viszály elhúzódása, vagy a helyzet fennmaradása nem vezethet-e a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére. 35. A Szervezet bármely tagja felhívhatja a Biztonsági Tanács, vagy a Közgyűlés figyelmét a 34. Cikkben meghatározott természetű bármely viszályra vagy helyzetre. 2. Az az Állam, amely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, felhívhatja a Biztonsági Tanács vagy a Közgyűlés figyelmét minden olyan viszályra, amelyben maga is érdekelt fél, feltéve, hogy a jelen Alapokmányban a békés rendezésre vonatkozólag előírt kötelezettségeket a viszályt illetően magára nézve előre kötelezőeknek fogadja el. 3. A Közgyűlés az ennek a cikknek alapján eléje terjesztett ügyekben a 11. és 12. Cikkek rendelkezéseinek megfelelően jár el. 36. A Biztonsági Tanács a 33. Az Amerikai Államok Szervezete szerint nem volt tisztességes a választás Nicaraguában. Cikkben meghatározott természetű viszály, vagy hasonló természetű helyzet bármely szakaszában megfelelő eljárási, vagy rendezési módokat ajánlhat.
Nemzetközi szervezetek | Knowledge Centre on Interpretation This is the public version of the KCI. Remember to login in order to participate in Communities and Forums. Számos nemzetközi szervezet alkalmaz konferenciatolmácsokat. Az alábbi lista nem teljes. Európai székhelyű szervezetek Az Európai Bizottságon, az Európai Parlamenten és a Bíróságon kívül az alábbi, konferenciatolmácsokat foglalkoztató szervezeteknek is Európában van a székhelyük (az Európában székelő ENSZ-szervezeteket lásd lent). Az egyes szervezetek más-más nyelvkombinációkkal dolgoznak.
3. A jelen Alapokmány hatályba lép, amint a Kínai Köztársaság, Franciaország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok, valamint a többi aláíró Államok többsége letette megerősítő okiratát. A megerősítő okiratok letételéről azt követőleg az Amerikai Egyesült Államok Kormánya jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek másolatát az összes aláíró Államoknak megküldi. 4. Azok az aláíró Államok, amelyek a jelen Alapokmányt annak hatálybalépése után erősítik meg, saját megerősítő okiratuk letételének időpontjában válnak az Egyesült Nemzetek eredeti tagjává. 111. Cikk Ezt az Alapokmányt, amelynek kínai, francia, orosz, angol és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Amerikai Egyesült Államok Kormányának irattárában kell elhelyezni. Ez a Kormány a többi aláíró Állam Kormányának kellően hitelesített másolatokat fog küldeni. ENNEK HITELÉÜL az Egyesült Nemzetek Kormányainak meghatalmazottai a jelen Alapokmányt aláírták.
2. A Közgyűlés minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik és amelyet az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja vagy a Biztonsági Tanács vagy a 35. Cikk 2. pontja értelmében olyan Állam terjeszt eléje, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, megvitathat és az ilyen kérdések tekintetében a 12. Cikkben foglalt eset kivételével ajánlásokat tehet az érdekelt Államnak vagy Államoknak, a Biztonsági Tanácsnak, vagy mind az érdekelt Államnak vagy Államoknak, mind a Biztonsági Tanácsnak. Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a Közgyűlésnek a vita előtt, vagy azután a Biztonsági Tanács elé kell terjesztenie. 3. A Közgyűlés felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét olyan helyzetekre, amelyek a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésére vezethetnek. 4. A Közgyűlésnek ebben a cikkben megállapított hatásköre nem korlátozza a 10. Cikk általános érvényét. 12. Mialatt a Biztonsági Tanács valamely viszály vagy helyzet tekintetében a jelen Alapokmány által ráruházott feladatokat végzi, a Közgyűlés e viszály vagy helyzet tekintetében nem tehet ajánlásokat, ha csak a Biztonsági Tanács eziránt nem keresi meg.
Az Észak–Dél konfrontáció és a gazdasági fejlődés kihívásai 6. Intézményes válaszok az 1970-es évek gazdasági, monetáris és energiaválságaira 7. A multilateralizmus szövetének gyengülése és új nemzetközi problémák az 1980-as években 8. A régi és új nemzetközi szervezetek előtt álló feladatok a hidegháború végétől a XXI. század első éveiig 9. A nemzetközi szervezetek elmélete chevron_rightII. A nemzetek szövetsége chevron_right1. A Nemzetek Szövetsége létrejöttének történelmi körülményei és tagsága 1. A nagyhatalmak szövetségi rendszerei 1. A nemzetközi szervezetekre vonatkozó elképzelések és az Egyezségokmány elfogadása 1. A Nemzetek Szövetségének tagsága chevron_right2. Az Egyezségokmány legfontosabb rendelkezései a béke és a biztonság fenntartása érdekében 2. A területi épség és a politikai függetlenség biztosítása 2. Kényszerítő intézkedések 2. A regionális megállapodások kérdése chevron_right3. Az Egyezségokmány rendelkezései a leszerelés, a mandátumrendszer, a kisebbségvédelem és a nemzetközi együttműködés egyéb kérdéseiről 3.