László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredett vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért; és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. A fejét aranykorona ékesítette, a kezében harci csákányt tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe. 2. A szent király életét számos legenda örökítette meg. Ez a legendakör az egyetlen, ami magyar eredetűként templomainkban a mai napig fennmaradt szerte a középkori Magyarország területén. A legfrissebben feltárt erdélyi, homoródkarácsonyfalvi freskóképek épségben vészelték át az elmúlt több mint ötszáz esztendőt. 4 A szakirodalomban mintegy 35 000 fajt írtak LÁSZLÓ PÉNZE Szent László pénze 40–50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa. Mérete általában 0, 5–3 cm, de találtak már 12 cm átmérőjű példányt is. A nummuliteszek (Nummulites sp. ) tehát óriási egysejtűek. A harmadidőszaki eocén kor melegvizű tengereit óriási, kőzetalkotó tömegben népesítették be (nummulinás mészkő).
A Nummulites a likacsosházúak (Foraminifera) törzsébe tartozó kihalt egysejtűek neme. Nagyméretű lencse alakú, néhány millimétertől több centiméterig terjedő nagyságú kövületeik fennmaradtak egykori élőhelyeik helyén. Jelenleg is élő tengeri egysejtűek harmadidőszaki, nagy testű rokonai, lényegében óriás foraminifera sejtek. A nummuliteszek gyakran elérhetik a 6 cm-es átmérőt. Kora harmadidőszaki, eocén korú normál sósvízi környezetben lerakódott kőzetekben halmozódtak fel, az egykori Tethys-óceán és a Paratethys selfjén. A mediterrán övezetben és az eurázsiai hegységrendszer üledékeiben kőzetalkotó mennyiségben találhatók meszes héjaik. Kevés tipikus kövülettel kapcsolatban született legenda, ezért különleges, hogy a nummuliteszekkel kapcsolatban igen. Ezekről a mondákról Temesvári Pelbárt, Hunyadi Mátyás király udvari papja emlékezett meg először. Amikor Szent László király vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranyakat szórtak maguk mögé. Azt remélték, hogy a magyarok felszedik az aranyakat, és így ők megmenekülhetnek.
Szent László királyt a nagyváradi székesegyházban temették el. Szentté avatásakor felnyitották sírját és testét díszes sírba helyezték át, de koponyát külön választották és mellszobor alakú tartóba a sír fölé tették. Az ereklyét vallásos tisztelet veszi körül, sőt igazságszolgáltatásban is szerepe volt, a vallomástevők rátették kezüket, de nem egyszer a csatamezőn is kísérte népét. A tartó egy tűzvészben megrongálódott, de az ereklye nem sérült. Később a koponya ezüst borítást kapott, de a felső részén érinthető maga a koponyacsont. A herma felül kinyitható és ott van belehelyezve az ezüstlemez borítású koponya. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27- én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját. A szent király ereklyéjének tisztelete az 1762-es földrengés után terjedt el. A hívek Szent Lászlóhoz imádkoztak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is érte súlyosabb kár a várost.
A szakirodalomban mintegy fajt írtak le. 5 SZENT LÁSZLÓ VÉDŐSZENTSzent László a magyar katonák védőszentje. Mai napig a nagyváradiak nagy Szent László- ünnepséget tartanak, minden évben a húsvét utáni ötödik vasárnap délelőtt 11-kor a váradi székesegyházban. Ekkor László király mellszobrát kiállítják a székesegyház főoltárára. A szertartás után megtekinthető az a szekerce ereklyetartó, amely Szent László koponyacsontját tartalmazza. Sok zarándok rója le ilyenkor tiszteletét a szentként tisztelt király előtt. A polgárőrségről szóló törvény május 16-án elfogadott módosítása óta Magyarországon Szent László a polgárőrök védőszentje. Szent László a Debrecen- Nyíregyházi egyházmegye illetve Erdély védőszentje.
A XV. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból pedig Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott és azt ott szintén díszes hermában őrzik. Kárpát -medencében számos további település templomának nevében, freskóján, szobrán, oltárképén örökítették meg Szent László alakját. Ilyenek például: Abrudbánya, Verespatak, Zalatna, Magyarigen, Gyulafehérvár, Bögöz, Agyagfalva, Székelyderzs, Sajószentkirály. Szent László királyunk máig élő kultuszának jeles bizonyítékai az évszázadok során vele kapcsolatosan létrejött művészi ábrázolások. E témát tárja fel Madas Edit - Horváth Zoltán György: Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról című könyve. Szent László az egyetlen magyar szent, akiről Magyarországon középkori freskóciklusok is készültek, ráadásul igen jelentős számban. A magyarországi Szent László- freskók három csoportba sorolhatók. Kis számban szerepel László önállóan, vagy más szentek között, sokkal gyakrabban pedig a fentebb már írott három magyar szent király kompozíciójában Szent Istvánnal és Szent Imrével együtt.
"- mondja Gyurákovics László polgármester. 1989-től évente megrendezik az alapító Szent László neve napjához (június 27-i) kapcsolódóan a Kupavári Napokat. Az emlékhely zarándokhely is egyben, hisz itt, a somogyvári apátság templomában temették el, s majd csak Kálmán király halála után, II. István király vitette át Nagyváradra, a Szent László által alapított templomba. Somogyváron az általános iskola is az ő nevét viseli, tehát a tanulók, generációról generációra tovább viszik a névadó király szellemiségét. Az adatgyűjtés során több olyan közösségről olvastam, melyek az ő szellemiségét viszik tovább. Ilyen az 1861-ben alakult Szent László Társulat, illetve ennek hitbuzgalmi Egyesülete. Örömmel állapítottam meg, hogy lakóhelyem környékén, több helyen, és formában is őrzik Szent László király emlékét. A pályamunka készítése során eszembe jutott még, hogy egy általunk nagyon kedvelt pihenőhely, Kehidakustány is rejt magában egy kis kápolnát, melyet a szőlőhegyre építettek és a lovagkirályról neveztek el.