Tóth Vera Sorskerék - Lehár: A Víg Özvegy Dvd | Mg Records Dvd, Cd Webáruház - Filmek, Zenék Online Webáruháza

Lemez 1 Track 1: Csak A Zene Kell Nekem 3:57 perc Belehallgatok Track 2: Sorskerék 4:04 perc Track 3: Szenvedély 3:58 perc Track 4: Soha Már 3:38 perc Track 5: A Tó Fölött Az Ég 4:05 perc Track 6: Ilyenek A Férfiak 3:40 perc Track 7: Megint 3:42 perc Track 8: Az Idő Pályaudvarán 4:16 perc Track 9: Az Én Hibám Track 10: Kályhánál Tüzesebb Szerelem 3:39 perc Track 11: Színpad 3:50 perc Track 12: Álomutazás 4:33 perc Track 13: Csodaszép 4:07 perc Jellemzők Előadó: Tóth Vera Cím: Zene kell nekem Műfaj: Pop/Rock Kiadó: EMI Music Adattároló: CD Adattárolók száma: 1 Megjelenési idő: 2010. 10. 29 Tömeg: 0. 2 kg EAN: 5099994631623 Cikkszám: 9188733 Termékjellemzők mutatása

Tóth Vera - Sorskerék

Tóth Vera. Fotó: MTI/Koszticsák SzilárdAz Akusztik folytatásában az énekesnő előadta a többi között a Sorskerék és A tükör túlfelén című dalát, de felhangzott A Dal 2015-ös versenydala, a Gyémánt is. A videóból pedig az is kiderült, kit választott maga mellé meghívott vendégnek az énekesnő, akivel – szokás szerint – elementárisat é előadásról készült videót IDE kattintva nézheti meg. Korábban egy másik magyar előadóművészről írtunk: Újra dübörög a szerelemvonat! Bomba formában az énekes. Demjén Ferenc a jelek szerint teljesen felerősödött és újra fantasztikus dolgokra képes a színpadon. Tóth VeraszínpadBalázs FecóMTVA Sajtó- és MarketingirodaakusztikelőadásmeghatóHírlevél feliratkozásNem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat. Feliratkozom a hírlevélre

Az Akusztik folytatásában Tóth Vera előadta a többi között a Sorskerék és A tükör túlfelén című dalát, de felhangzott A Dal 2015-ös versenydala, a Gyémánt is. A videóból pedig az is kiderült, kit választott maga mellé meghívott vendégnek az énekesnő, akivel elementárisat énekelt.

A bécsi ősbemutató, azaz 1905. december 30. óta talán nincs olyan nap, hogy ne csendülne fel a világ valamely pontján legalább egy zenei részlet Lehár Ferenc legismertebb és legsikeresebb operettjéből, A víg özvegyből (eredeti címe: Die lustige Witwe). Henri Meilhac (1830-1897) Az attasé című, 1861-ben bemutatott háromfelvonásos vígjátéka alapján a librettót Victor Léon (1858-1940), a dalok szövegét pedig Leo Stein (1861-1921) írta. A magyar nyelvű bemutatót 1906. november 27-én tartották a budapesti Magyar Színházban Turchányi Olga és Rátonyi Ákos főszereplésével. A víg özvegy a szerzők számára "a mindent elsöprő és egyúttal világhódító sikert jelentette", valamint ezzel vette kezdetét a bécsi operett ezüst korszaka. Ez volt "az első modern 20. századi operett, amely óriási hatással volt a műfaj további fejlődésére". Lehár, a többi operettszerzőtől eltérően, maga készítette el műveinek hangszerelését. Ennél a szerzeményénél például a megszokott operettegyüttesnél jóval nagyobb zenekart álmodott a zenekari árokba, pl.

A Víg Özvegy A Jókai Színházban – Békéscsabai Jókai Színház

1905. december 30-án mutatták be a bécsi Theater an der Wien-ben Lehár Ferenc (1870-1948) Die lustige Witwe, azaz A víg özvegy című operettjét, amelynek librettóját Victor Léon (1858-1940), a dalok szövegét pedig Leo Stein (1861-1921) írta. A mű alapjául Henri Meilhac (1830-1897) Az attasé című 1861-ben bemutatott háromfelvonásos vígjátéka szolgált. A víg özvegy mindhármuk számára "a mindent elsöprő és egyúttal világhódító sikert jelentette", valamint ezzel vette kezdetét a bécsi operett ezüst korszaka. Annyira sikeresnek bizonyult, olyan "gyorsan szárnyára vette a hírnév", hogy az ősbemutatót követően néhány hónapon belül számos európai városban is bemutatták, két éven belül a 3500. előadásnál tartottak, sőt 1907-ben az Amerikai Egyesült Államokban is játszották, Chicagóban és New Yorkban. A librettisták szövegkönyvüket először a számos híres operett komponistájának, Richard Heubergernek (1850-1914) ajánlották fel, munkájával azonban nem voltak megelégedve, mivel úgy érezték, hogy hiányzik muzsikájából "a temperamentum és a frivolság", amelyet a darab francia miliője annyira megkívánt volna.

Szoljon - Hamarosan Szolnokon Láthatja A Nagyközönség A Víg Özvegy Című Nagyoperettet

Bukást jósoltak és sikersztori lett belőle. 1905-ben csak úgy kerülhetett sor a bécsi ősbemutatóra, hogy a szerzők maguk fizették a színészeket. Az éjszakai próbákon tormás virslivel és sörrel igyekeztek fenntartani a morált. De megérte, kétség sem fér hozzá! A legenda szerint nem telik el este anélkül, hogy valahol a világon ne játszanák A víg özvegyet. Glavari Hanna és Danilovics Danilo szerelmének története, a csőd szélén álló kisállam politikusainak taktikázása, a diplomaták és a konzul-feleségek afférja beitta magát a köztudatba. Az évszázadokon átnyúló, töretlen siker titka, hogy Lehár Ferenc olyan operettet írt, amely könnyed, üdítő szórakoztatást nyújt, de csavaros történetének köszönhetően távolról elkerüli a banalitás csapdáját. A víg özvegy egyike azoknak a ritka operetteknek, amelyek pillanatok alatt képesek a saját világukba szippantani minket. Észre sem vesszük, és minden porcikánk a színpadon felcsendülő dalokat dúdolja, és a grizettek kánkánját táncolja. Alkotói gondolatok A víg özvegy próbái közben Szereposztás Libretto: Victor Leon és Leo Stein Fordította: Mérei Adolf Az előadás szövegkönyve Gáspár Margit átdolgozása alapján készült.

A víg özvegy (németül Die lustige Witwe) Lehár Ferenc háromfelvonásos operettje. Szövegkönyvét Victor Léon és Leo Stein írták Henri Meilhac 1861-es vígjátéka, a L'attaché d'ambassade (Az attasé) alapján. Az operett ősbemutatójára 1905. december 30-án került sor a bécsi Theater an der Wienben. A zeneszerző első nagy sikere volt, mellyel megalapozta nemzetközi karrierjét. Budapesten először 1906. november 27-én mutatták be a Magyar Színházban. A víg özvegy (Die lustige Witwe)operettEredeti nyelv németAlapműHenri Meilhac: Az attaséZene Lehár FerencLibrettó Victor LéonLeo SteinFelvonások száma 3 felvonásFőbb bemutatók 1905 – Theater an der Wien1906 – Magyar Színház IBDBA Wikimédia Commons tartalmaz A víg özvegy témájú médiaállományokat. A mű keletkezésének történeteSzerkesztés Az operett története Richard Heuberger zeneszerzőnél kezdődik, ugyanis őt bízták meg Leo Stein és Victor Léon közösen írt szövegkönyvének zenéje megkomponálásával. A librettó egy korábbi francia vígjáték, Henri Meilhac Az attasé című darabja alapján készült el.

Wednesday, 15 May 2024