-76. oldal 13 1. ba. ) ha a dolgot bűncselekmény útján szerezte vagy ha a jogszabály ekként rendelkezik, jogkövetkezmény a pénzben történő visszatérítés, 2. bb. ) ha a dolgot nem bűncselekmény útján szerezte, nincs visszatérítési kötelezettség; c. amennyiben egyéb módon esett el a dologtól és ahhoz rosszhiszeműen jutott hozzá, jogkövetkezmény a pénzben történő visszatérítés; d. amennyiben egyéb módon esett el a dologtól és ahhoz jóhiszeműen jutott hozzá, további megkülönböztetést igényel, hogy: 1. da. ) ha számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, jogkövetkezmény a pénzben történő visszatérítés, 2. db. ) ha nem kellett számolnia a visszatérítési kötelezettséggel és/vagy felelőssége a gazdagodás megszűnéséért nem állapítható meg, visszatérítési kötelezettség nem áll fenn. "Jogalap nélküli gazdagodás esetén, ha a visszaköveteléskor az előny megvan, azt vissza kell téríteni -, ha az előny nincs meg, az ellenérdekű felet általában visszatérítési kötelezettség nem terheli.
Felvethető, hogy az állam javára való marasztalás büntetőjogias (represszív) jellegű szankcióe, s ehhez képest beilleszthető-e a magánjog szankciórendszerébe. Korábbi irodalmunkban eltértek a megközelítések. A skála széles volt: az állam javára való marasztalás kifejezett büntetőjogias szankcióként való kezelésétől ennek tagadásán át egészen addig terjed, hogy a büntetőjogias jelleg ellenére is beilleszthető e jogintézmény a polgári jog szankciórendszerébe. Eörsi Gyula például az állam javára való marasztalás polgári jogi jellegét abban találja meg, hogy a nemo auditur propriam turpitudinem allegans általánosított tételére, valamint a jogalap nélküli gazdagodás hovafordításának szabályozására vezethető vissza, s formailag ellentétesnek, lényegileg azonosnak tekinti a kártérítéssel, tekintettel arra, hogy hasonló elveken nyugszanak. Ezek az értelmezések – csakúgy, mint maga az állam javára való marasztalás – a jelenlegitől gyökeresen eltérő társadalmi, gazdasági és jogi környezetben születtek, ma már pro és kontra érvekként önmagukban kevéssé lehetnek mérvadók.
Ügyleti előzmény nélkül juthat vagyoni előnyhöz a gazdagodó: a. ) az eredeti tulajdonszerzés némely esetében, b. ) más vagyonának valóságos élvezése útján, c. ) más munkájának vagyonába fordításával, d. ) tartozástól való mentesülés útján, e. ) telekkönyvi hatóság tévedése folytán, stb. 12 Szászy István: A Kötelmi Jog Általános Tanai Budapest, 1943. Grill Károly Könyvkiadóvállalata 159. -160. oldal 13 Magyar Magánjog IV. Grill Károly Könyvkiadóvállalata 754. -774. oldal 7 2. A jogalap nélküli gazdagodásból származó igények; a visszatérítés Dr. Marton Géza lényegében a szerződésszerű (kvázikontraktuális) viszonyokból származó igények közé sorolja a jogalap nélküli gazdagodásból származó visszatérítési kötelezettséget, de ez nem a káron, hanem a gazdagodáson mérendő. 14 "Az alaptalan gazdagodás általános elveiből folyóan nincs visszakövetelésnek (mentesítésnek) és tehát a gazdagodás kifogásának sem helye abban az esetben, ha az adós tudott a jogalap hiányáról vagy érvénytelenségéről, nevezetesen tudott arról, hogy a materiális tartozás, amelynek kielégítésére az absztrakt kötelezés szolgál, a valóságban nem áll fenn (Mtj.
(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. 6:580. § [Az érték megtérítése] Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, annak értékét kell megtéríteni. 24 6:581. § [Az életfenntartás céljára adott juttatás visszakövetelése] Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást jogalap nélküli gazdagodás jogcímén visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg. 6:582. § [Közös gazdagodók] A jogalap nélkül közösen visszatérítéséért. gazdagodók egyetemlegesen felelnek a gazdagodás 2.
Az alperes ezért a kérdéses időközben is a bérleti szerződésben kikötött díjat lett volna köteles fizetni. Az alperes a felperes követelését bizonyos összegben jogszerűnek ismerte el. Az alperes levelében foglalt nyilatkozata a Ptk. 242. §-ában foglaltaknak megfelelő tartozás elismerés volt. Ezért ezt az összeget, s nem a szakértő által meghatározott összeget kell a felperes jogszerű használati díj követelésének tekinteni. A felperes érdemi felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy az adásvételi szerződés szerint az alperes a teljes ingatlant jogosult volt használni, így a használati díj megállapításánál az egész ingatlan területét kell számításba venni, és nem csak azokat az ingatlanrészeket, amelyeket az alperes ténylegesen használt. Értékelni kellett volna az eljárt bíróságoknak azt is, hogy amíg az adásvételi szerződés hatályban volt, az ingatlant más módon hasznosítani és megterhelni sem tudta volna. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a tényállást támadta, a tényállást azonban az eljárt bíróságok helyes mérlegeléssel állapították meg, ezért az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó.
A részleges érvénytelenség a többségi álláspont szerint olyan önálló jogintézmény, amelynek értelmében a szerződés érvénytelenséggel nem érintett részei továbbra is fennmaradnak, megőrzik eredeti kötőerejüket. A részleges érvénytelenség lényege, "szankciós hatása" tehát az, hogy a szerződést a régi Ptk. §-a értelmében ex lege mellőzendő ("kihulló") része nélkül kell a feleknek teljesíteniük: gyakorlatilag úgy, mintha a szerződés eredetileg is ezzel a "maradék" tartalommal jött volna létre. Ebből pedig egyrészt az következik, hogy részleges érvénytelenség esetén fogalmilag nem lehet helye olyan további érvénytelenségi jogkövetkezmény bíróság általi alkalmazásának, amely az érvénytelen rész ellenére történt teljesítést a szerződés felszámolására tekintettel rendezi (ez alapján kizárt az eredeti állapot helyreállítása vagy a hatályossá nyilvánítás), másrészt az érvénytelen rész bíróság általi érvényessé nyilvánítására sem kerülhet sor. A bíróság a felek szerződésébe alakító módon azért nem avatkozhat bele, mert az a felek magánautonómiáját, szerződési szabadságát megengedhetetlenül sértené.
Wellmann György: A szerződés érvénytelenségének szabályozása az új Ptk. szám) ELEKTRONIKUS JEGYZÉK 1. letöltés ideje: 2014. 22. 22. 37